Keresd a jó embereket! Tanulj meg segítséget kérni

Munkahelyünkön, ahol az ébren töltött időnk nagyobb felét eltötjük folyamatosan össze vagyunk zárva olyan emberekkel, akiket nem mi választottunk ki. Míg egy barátságból vagy párkapcsolatból az ember vissza tud húzódni, ha nem kényelmes számára, a munkatársainkkal akkor is kötelesek vagyunk jóhiszeműen együttműködni, ha nem feltétlenül szimpatikusak, vagy barátságosak hozzánk.

Mindenkinek vannak konfliktusai, kényelmetlen, sokszor szorító helyzetei, olyan érzései, amikor legszívesebben otthagyná a másikat, de nem teheti. Bonyolítja a viszonyokat az is, hogy viselkedésünk, döntéseink nagyban befolyásolják a többiek munkáját, eredményeit is, ezért gyakran versenyhelyzet, ellenségeskedés alakulhat ki.

Míg a magánéletben mindenki a neki kényelmes kommunikációs eszközökkel, temperamentummal tudja kezelni a mindennapi intézni valókat, a munkában egy hivatalos közegben kell megtalálni azokat az önkifejezési, önvédelmi eszközöket, amelyeket otthon sokkal lazábban, szabadabban, vagy akár csendesebben intézhetünk.

Talán az introvertáltabb embereknek könnyebb a határokat tartani, míg azoknak a személyeknek, akiknek fontos a pezsgés, önkifejezés, a közvetlen hangvételű interakció másokkal, könnyebben keveredhetnek a pletykálkodás középpontjába, vagy élheti meg azt, hogy bizalmukkal, közvetlenségükkel visszaéltek, a kapott információkat ellenük fordították.

Ezzel szemben a közlékenyebb típusú személyeknek egyszerűbb lehet a csapattal ritmusban kommunikálni, megosztani és beszerezni az információt, kifejezni gondolataikat, érzéseiket, miközben a zárkózottabb, önállóbb és elemző személyiségek folyamatosan érezhetnek neheztelést amiatt, hogy túl szűkszavúak, csak kérésre osztanak meg minimális információt, nehezen kapcsolódnak a csapathoz és jobban leszívja őket a sok megbeszélés.

Szervezeti értékrend és temperamentum

Ezért nagyon fontos, hogy olyan munkahelyet találjon magának az ember,

ahol a közös értékrend és a szervezet temperamentuma nem ütközik a saját komfortérzetével.

Határtartás

Szerintem természetes az is, hogy nem mindenkivel egyformán barátkozunk. Alapvető tiszteletet, együttműködést, támogatást mindenki felé kell tanúsítanunk, - és ezt fontos el is várnunk bárkitől, - de az nekem mindig őszintétlen, amikor a jó csapatszellemre hivatkozva barátságot kell színlelni a szervezet minden tagja iránt. Ezekből a helyzetekből szoktak kialakulni az elnyomott frusztrációk, titkos kis gonoszságok, valaki kirekesztése stb. Ne feledjük, hogy alapvetően pénzt keresni járunk dolgozni és tartsuk tiszteletben a többiek határait amellett, hogy találjunk pár szövetségest, akikkel mégis el tudunk lazulni és akiknek többet is megmutathatunk magunkból.

Cimborák

Tehát fontosnak tartom, hogy legyen egy-két olyan kolléga, akivel egyezik a humorézéked, érdeklődésed, élethelyzeted és akikkel a munkahelyi szabadidőd tényleg szívesen töltöd el (ebéd, kávé, két meeting közötti várakozás). Ennek a szükségletnek a másik oldala viszont az, hogy akik oldottabban tudnak létezni a társaságban, azoknak legyen szeme az elszigetelődött kollégákra. Nem kell tolakodónak lenni, mindig figyelj a másik határaira, visszajelzéseire, de azoknak is jól esik, ha néha megkérdezik őket hogylétükről, munkájukról, életük nagyobb eseményeiről, akik különben egyedül és csendesen üldögélnek a többiektől távol.

Szövetségesek

Nem érdemes azt se elfedni, hogy a munkahelyi céljaink elérésben is sokat tud segíteni, ha az embernek vannak támogatói, szövetségesei különböző pozícióban, akikben megbízhat, akik értik a nézőpontunkat, egymás törekvéseit más oldalról is tudják támogatni. Természetesen az ilyen típusú támogatásoknál mindig figyeljünk a szakmaiságra és őszinte meggyőződésünkre, különben könnyen korrupció gyanúsítottaivá vagy egyéb pletyka áldozataivá válhatunk.

Pszichológiai biztonság

Ami elengedhetetlen a mentális egészségünkhöz és egy élhető munkahelyhez, az a pszichológiai biztonság és a szükségleteink figyelembe vétele. Sose feledjük, hogy egy két oldalú szerződés keretein belül dolgozunk együtt. Ez csak akkor teremthet számunkra értéket, ha nem érezzük magunkat kiszolgáltatva, hanem tudjuk számunkra miért értékes, érezhetjük, hogy hatással tudunk lenni a minket érintő dolgokra és nem áldozunk be olyasmit, ami az önértékelésünket, önbecsülésünket sértené.

Segítségkérés

Tekintve, hogy az élet nem habos torta és tele van leküzdendő akadállyal, nehézséggel, nagyon fontos, hogy megtanuljunk segítséget kérni. Ez talán szintén nehezebb, mint a magánéletben, hisz sokan attól tartanak, hogy szakmai rátermettségük megkérdőjeleződhet, gyengének tűnhetnek, sebezhetőnek és vissza lehet élni a bizalmukkal. Nagyon fontos észben tartani, hogy mindenkinek vannak szükségletei és egy közösségben úgy lehet lerakni jól a pályákat, ha senki útja nincs akadályoztatva, keresztezve. Anélkül, hogy kifejezzük mire van szükségünk, mi az ami kényelmetlen nekünk, a csapat és a vezetőség nem tudja kitalálni a gondolatainkat. Gyakran csak panaszkodnak vagy frusztráltak az emberek, ahelyett, hogy megpróbálnák jól megfogalmazni, hogy mire van szükségük és átgondolnák, ki az aki ebben segíteni tudja őket. A segítségkérés is tanulható, fejleszthető és ha ismered a hatékony formulákat, másoknak is segíthetsz kitalálni, hogy tudnak hatékonyan lépni ügyük érdekében. Olvasd el a fenti cikket a témában!

Kik tudnak segíteni?

akikkel kiépítetted a jóviszonyt

• A cimboráid

• A szövetségeseid

• A csapatod

és akiknek ez a dolguk:

• A scrum mastered, coach-od (ha van)

• A menedzsered

Távol álljon tőlem az általánosítás, de nekem pont azok voltak a legjobb főnökeim, akik nagyon szerény személyek voltak, sose helyezték magukat a középpontba, nem ők irányították és dominálták a megbeszéléseket. A háttérben figyeltek, döntöttek, intézkedtek, támogattak. Hozzájuk tényleg bármikor oda lehetett menni és érdemes is volt, mert valódi figyelmet és hatékony, gyors segítséget adtak. Persze, csak azoknak, akik kérték.

Szervezeti hivatalos segítségek

• A szervezeti ombuds - a "nép ügyvédje", akik független szereplőként segítenek moderálni, facilitálni, konfliktusokat feloldani, akik tényleg veled vannak.

• A szakszervezet - akiknek nem csak az a célja, hogy tagdíjat gyűjtsenek az elterjedt negatív megítélés alapján, hanem a munkavállalók jogait és érdekeit képviselik. A bérek piaci szinten tartásán kívül ők is tudnak segíteni közvetítésben, érdekérvényesítésben, tanácsadásban, jogi és juttatásbeli kérdésekben, akár ügyvédet is biztosítnak és bízhatsz benne, hogy a vezetőség, szervezet komolyan veszi őket és az általuk képviselt ügyeket, hisz ők képviselik a munkavállalókat akik alkotják a céget.

• A HR - ne feledd, hogy ők is nagyon sok emberi, munkavállalói kérdésben hatáskörrel rendelkeznek, ismerik a belső szabályokat, viszonyokat, speciális lehetőségeket. Felügyelik, hogy minden tisztán történjen, mindenki biztonságban érezze magát, fejlődni tudjon és gördülékenyebben juthass hozzá a juttatásokhoz. Egész biztos, hogy csomó olyan lehetőséget tudnak kínálni, amiről nem is hallottál még.

• A szervezeti pszichológus - mivel emberek vagyunk, emberséggel állunk a munkánkhoz és személyiségünket is bevisszük a szervezetbe, érdemes konzultálni olyan szakemberrel, aki a lélekhez ért és csak rád figyel. Terápiát biztos nem tud céges keretek között kínálni, de pár konzultáció és eligazítás is segíthet, hogy kizökkenj egy megrekedt állapotból és/vagy elindulj egy komolyabb változás irányába.

Kisebb cégeknél a fenti szervek nem feltétlenül születnek meg hivatalos formában, de a funkciójukat betöltheti bárki önként a csapatból.

Bízom benne, hogy dolgozói kezdeményezésre a tulajdonosok, vezetők nagy lelkesedéssel támogatnák a diákönkormányzat-hoz hasonló kis belső bizottságok megalakítását. Nem hiszem, hogy a vezetőség ezt támadásnak venné, hiszen minél tisztábban képes érdekérvényesítni egy csapat, annál hatékonyabban tud a céges célok, termékek, projektek keretén belül is haladni. Akár segíthetnek is egy nagyobb szakszervezethez csatlakozni, vagy felajánlanják, hogy megbíznak olyan szakembereket (pszichológis, jogász) akik szükség esetén elérhetők a csapat számára. A vezetők azt szeretnék, ha a cégükben jó viszonyok lennének és biztonságban érezné magát mindenki, csak nem tudják mindig érzékelni és kezelni a helyzeteket. Segíts nekik a visszajelzéseiddel. Merj segítséget kérni! 🙂

Nem kell egyedül megvívni a csatáidat. Nem vagy egyedül! <3

Bibó István: A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata

6. pont

“A szabadságszerető ember…gyűléseken, egyesületben, munkaközösségben vagy bármiféle közösségben éppenúgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s mindenféle fenyegetést és terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az erőszakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt lehetséges”.